Az uniós áfa-irányelv módosításáról állapodtak meg kedden az EU gazdasági- és pénzügyminiszterei. A módosítás hét választható termékkör esetében akár az áfamentességet is lehetővé teszi, és ajánlja, hogy a napelemek is köztük legyenek.
Augusztus 1-től visszatér a 27 százalékos áfa.
Megtette a hatását a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus: öt éve nem adta ki olyan kevés építési engedélyt, mint idén augusztusban. A szektor felpörgetését célzó rozsdaövezeti térképről most újabb információt csepegtetett a Budapesti Fejlesztési Központ, néhány órával később pedig a miniszterelnök bejelentette: általános lesz az 5 százalékos áfa. De hogyan hathat mindez a piacra és az árakra?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz a rozsdaövezeti programmal kapcsolatban. Elég garancia-e az 5 százalékos áfa arra, hogy elérhető árú lakások épüljenek, és ne szívódjon fel a pénz az építési láncban, akárcsak a csoknál vagy a korábbi áfacsökkentésnél? Mi lesz a rozsdaövezeten kívüli területekkel, ha a fejlesztőknek csak a barnamezőn garantált a megtérülés? Ki és miből fog oda tömegközlekedést, szociális infrastruktúrát fejleszteni?
A vevők a vételár 40-80 százalékát is leteszik.
Kapacitáshiány után túlkínálat fenyeget, óriási zuhanást prognosztizál 2020-ra a „gazdagságpárti” lakáspolitikának keményen beolvasó Építési Piaci Prognózis.
Míg a vállalkozások által épített lakások esetében az 5 százalékos lakásáfa 2019 után is alkalmazható abban az esetben, ha a társasház 2019 év végéig eléri a szerkezetkész állapotot, a magánszemélyek által épített családi házakról nem szól a törvény.
A szakértők szerint gyorsan átmeneti intézkedésekre lenne szükség, mert számos lakásvásárló hozhat az élete munkáját lenullázó rossz döntést, a beruházók és az építőipar bizonytalansága miatt pedig 2020-tól gyakorlatilag nincs új lakásprojekt betervezve Magyarországon.
Máris elképesztő ütemben drágulnak a lakások az áfaemelés miatt: a második negyedévben 12 százalékkal nőtt az áruk, ebben az erős kereslet mellett szerepe lehet annak is, hogy a piac megkezdte a felkészülést a kedvezményes áfa kivezetésére.
Jelentős drágulást és romló minőséget hozhat a lakáspiacon a kedvezményes áfa kivezetése, ráadásul a nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt a bankok által kínált lakáshitelek kamatai több esetben még a fix konstrukcióknál is emelkedtek. Sietnie kell tehát azoknak, akik a válságos évek alatt el nem költött lakáscélú megtakarításaikat fel szeretnék használni. A jegybank az államilag kamattámogatott lakáshitelekkel azokat is bevonná a szektor életben tartásába, akik nem rendelkeznek jelentős megtakarításokkal.
A kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos döntés teljesen átszabhatja az újlakás-piacot, de sokak jövőjét befolyásolja majd az új, bontásokat is tervező panelprogram, illetve a csok és a bérlakáspolitika is.
Felvázolta az Európai Bizottság, hogyan képzeli az uniós áfarendszert. Kötelező csökkentésről sajnos nem esett szó.
A kedvezményes áfa az új lakásokra csak akkor jár, ha pincével és terasszal együtt nem lesz túl nagy.
A jövő évi adótörvények hétfő esti zárószavazásán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megszavazta az MSZP törvénymódosító javaslatát az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentéséről.
Kiterjesztik a családi adókedvezményt, szőrmentén segítik a fiatalokat, marad a bankadó, emellett számos kisebb szabály módosul – nagy vonalakban ennyi Varga Mihály adócsomagja, amit pénteken nyújtott be a parlamentnek. A luxusadó és a kedvezményes húsáfa kimaradt a javaslatból.
Az MSZP-s Gőgös Zoltán üdvözli, hogy az agrárkamara fideszes elnöke is szorgalmazza az alapvető élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentést.
